Székelyföld

Székelyföld

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Egyes elméletek szerint a székelyek a honfoglalás előtt, a 8–9. században csatlakoztak a magyar törzsekhez, más elméletek szerint pedig már a Kárpát-medencében várták a honfoglaló magyar törzseket. Egyesek szerint a székelyek mindig is magyar etnikumúak voltak, a kulturális eltérések okai pedig a földrajzi-történelmi elkülönülésben keresendők. Az eltérések oka a hegyvidéki elszigeteltség. Első okleveles említésük 1116-ból maradt fenn, eredetileg a Magyar Királyság nyugati gyepűinek mentén éltek. A 15. századtól kezdve Erdélyben külön rendi nemzetnek minősültek.

A Szent-Anna tó

Székelyföld alatt Erdély területén található, „történelmi” székely székek területét kell érteni. Székelyeklakta vidék Erdély DK-i sarkában, ma Romániához tartozik. A székelyek a 12–13. sz.-ban népesítették be a mai Székelyföldet. Korábbi nemzetségi tagoltságukat a 14–15. sz.-ban területi szervezet váltotta föl. Kialakultak a vármegyéktől független közigazgatási egységek, a székek ( Háromszék, Csíkszék,  Udvarhelyszék,  Marosszék). A 13. sz.-ban (1260-as évek) kézdi székelyekből települt Aranyosszék Ny-Erdélyben lévén területileg nem függött össze a többi székek tömbjével, a belső Székelyfölddel. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

A Békás-szoros

Kiváltságaikat a 16. századig tudták érintetlenül megőrizni. Elsőként II. János magyar királlyal, a későbbi János Zsigmond fejedelemmel kerültek összetűzésbe, emiatt tört ki az 1562-es székely felkelés. A felkelés következményeként az uralkodó addig példátlan módon két várat (csúfnevükön Székelytámadt és Székelybánja) emelt Székelyföld területén, ezzel próbálván féken tartani a székelyeket. Az erdélyi fejedelmek közül még a Báthoryak próbálkoztak az ősi jogok csorbításával. Végül Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1601-ben  visszaadta a székelyek korábbi szabadságjogait, melyet követően az erdélyi fejedelmek a szabadságjogokat nem próbálták megvonni. Az Erdélyi Fejedelemség egyetlen székely fejedelme az udvarhelyi születésű Székely Mózes volt, aki 1603-ban Erdélyt felszabadította a Habsburg-uralom alól.

A Madarasi-Hargita

Folyó- és patakvölgyek, folyómenti síkságok, hegyi medencék és hegyvonulatok tagolják. Ennek következtében az egykori székek jelezte nagyobb tájakon belül több kisebb táj is található a Székelyföldön. Jól elkülönülő medencék Gyergyó és  Kászon, jellegzetes folyómenti tájak  Nyárád mente, Nyikó mente, Homoród mente, Maros mente. Természetrajzi elnevezés az Erdővidék és a Sóvidék, Szikonyország. Vallási különállásra utal a háromszéki és a marosszéki Szentföld. Történeti különállás emléke a Partium. Újabb tréfásízű neve a Nyárád mente zöldségtermelő vidékének: Murokország.

Székelyudvarhely

A székely székek különállása 1876-ban szűnt meg. Ekkor vármegyéket szerveztek belőlük. A Székelyföld 1920-ban Erdéllyel együtt került Romániához. Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a mai értelemben vett Székelyföld visszakerült Magyarországhoz (Aranyosszék Románia része maradt), 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Kézdivásárhely

Székelyföld, mint közigazgatási egység a 13. század elején jött létre, és az az 1876-os megyerendezésig létezett. A hagyományos felosztás az 1867-es kiegyezést követő közigazgatási átszervezéssel szűnt meg, mivel a feudalizmus megszűntével a székelyek korábbi kiváltságai is értelmüket vesztették. A magyar országgyűlés 1876-ban szüntette meg a székelyek sajátos önrendelkezési jogait és jogi intézményeit, az addigi autonómiájukat teljesen felszámolta, a modernizáció és a reformok jegyében. Ekkor a területet vármegyékre osztották.

Gelence erődtemploma

A 2003-ban megalakult Székely Nemzeti Tanács célja, hogy a jelenleg Románia részét képző terület autonómiáját kivívja a jog és a demokrácia eszközével, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket. Az autonómia eléréséért több megmozdulást is szervezett, de ezeket a határozatokat a kormánymegbízottak (prefektusok) megtámadták és elérték érvénytelenítésüket. 2006-ban nemhivatalos népszavazást tartottak: 254 település 395 008 szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról, az igenek részaránya 99,31% volt.

A parajdi sóbánya

Székelyföld fő turisztikai vonzerejét az egyedülálló, más vidékeken elvétve látható székelykapuk, a történelmi műemlékekben gazdag városok, az 1800 méteres hegycsúcsok, ős fenyvesek, csodás hegyi tavak, védett lápok, és az itt élő székelyek híres vendégszeretete jelenti. Az ide látogató otthon érezheti magát, mert ha magyar, a Székelyföldön mindenütt anyanyelvén fogadják.

Korond

 

A legjobb helyeket Erdélyben itt találod a térképünkön:

Ha teszett a cikk oszd meg!

Kommentek (0)

Szólj hozzá te is!

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni, kérjük jelentkezz be!

Erdélyi Túrák Magazin
Erdélyi túrák magazin Előfizetek