Fogarasi-havasok

A Fogarasi-havasok a Déli-Kárpátok legmagasabb hegycsoportja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége. Nevét a tőle északra található Fogaras városáról kapta. Északról a Fogarasi-medencével határos, nyugatról a Vöröstorony-szorossal és az ott keresztülfolyó Olt folyóval, délről a Cozia- és Jézer-hegységgel, keleten pedig a Szág- és a Királykő-hegységgel.

Fogarasi-havasok, Transzfogaras
Fogarasi-havasok, Transzfogaras
Fogarasi-havasok, Transzfogaras

Fekvése, megközelítése:

A hegység az egykori Szeben és Fogaras vármegyék területén fekszik a volt román határnál. Keletről a Barca-patak, nyugatról az Olt-folyó határolja. Hatalmas, kelet-nyugat irányú gerince jó idő esetén sok-sok kilométeren át uralja a környéket a Fogarasi-medencében, Nagyszeben és Brassó között közlekedők látómezejében. Gerincvonulatának magassága sehol nem csökken 2000 m alá. Személygépkocsival a Nagyszeben és Brassó közötti főútról közelíthető meg. Sztrezakercisóra felé lekanyarodva pedig keresztül lehet menni rajta a Transzfogarasi úton, ami elhalad a Bílea-vízesés és a Bilea-tengerszem mellett. Az út a gyakori tavaszi sziklaomlások és a téli hó miatt csak nyáron van nyitva, egyéb időben csak a Bílea-vízesés menedékházig lehet autóval felhajtani.

Fogarasi-havasok, Transzfogaras

Leírása: A Fogarasi-havasok hatalmas láncolata nyugat-keleti irányban húzódik a Déli-Kárpátok vonalában mintegy 70 km hosszban és 40 km szélességben. Nyugaton a Vöröstorony-szorosnál indul, és hamar 2000 m fölé emelkedik. Keleti végében egy 1556 m-es “horpadás” választja el a Királykőtől. A zord és meredek főgerincből szabályos formában ágaznak ki észak felé egymással párhuzamos, keskeny, meredek oldalágak, melyeket kisebb-nagyobb patakok választanak el egymástól. Egyedül a hegység keleti felében eredő Barca veszi útját kelet felé, az összes többi patak egyenesen északra, az Oltba folyik.

Fogarasi-havasok, Transzfogaras
Fogarasi-havasok, Transzfogaras

A Fogarasi-havasok tömbje észak felől nézve hirtelen, nagyszerű látványként emelkedik ki a síkságból. Látványa a Magas-Tátráéhoz hasonló. Mintegy 1800 méterig nyúlik fel a fenyveserdő határa, ezek felett szürkésfehér, az év nagy részében hóval borított hegycsúcsok sorozata látható. A hegység déli ágai jóval hosszabbak az északiaknál, és lassabban ereszkednek a síkság felé. A Fogarasi-havasok legmagasabb csúcsai a Negoi (2535 m) és a Moldoveanu (2544 m).

Fogarasi-havasok, Transzfogaras

Éghajlata: 1200 méterig enyhe, viszonylag kevésbé csapadékos. Az évi középhőmérséklet 4-7 C, csapadék 700-1000 mm. 1200 és 2000 m között nedvesebb, itt a középhőmérséklet 2-4 C-ra süllyed, az éves csapadék 1000-1200 mm-re növekszik, míg 2000 m felett az időjárás zordabb, az évi középhőmérséklet 0 C alá esik, a csapadék pedig többnyire hó. Általánosságban elmondható, hogy a hegység északi része borúsabb, csapadékosabb, míg a déli lejtők derűsebbek, enyhébbek.

Nézd meg filmünkben is a Fogarasi-havasokat!

Látnivalók, kirándulóhelyek: A hegység legnevezetesebb látványossága a Transzfogarasi út, mely észak-déli irányban keresztezi a hegyvidéket. Ennek mentén az út legmagasabb pontján találjuk a Bílea-tavat, amelyre drótkötélpálya vezet a Bílea-vízesés turistaháztól. A drótkötélpálya a híres Bílea-vízesés mellett halad. A havasok északi lejtői között találhatjuk a kedvelt kirándulóhelyként ismert Szombatfalvi-völgyet gyönyörű fenyvesekkel, patakokkal, rétekkel.

A Bílea vízesést is a Traszfogarasi úton találjuk

A közelben találjuk még Nagyszeben, Fogaras és Brassó városát, de Barcarozsnyó, vagy a Törcsvári Dracula, vagy ahogyan nevezik, Bran kastélyt is érdemes felkeresni.

Fogarasi-havasok, Transzfogaras
Fogarasi-havasok, Transzfogaras
Fogarasi-havasok, Transzfogaras

A Fogarasi-havasok térképen: 

Fogarasi-havasok, Transzfogaras

Erdélyi túrák magazin

A legjobb helyeket Erdélyben itt találod a térképünkön:

Ha teszett a cikk oszd meg!

Kommentek (0)

Szólj hozzá te is!

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni, kérjük jelentkezz be!

Erdélyi Túrák Magazin
Erdélyi túrák magazin Előfizetek