Gyimesek

Titokzatos vidék ez a „Patakország”, titokzatos világ a Gyimesek völgye, amelyről a legnagyobb székely Orbán Balázs is a következőképpen vélekedik: … „így színezni, így festeni csak Isten tud, ily nagyszerű képet csak a mindenható természet tud elővarázsolni (…) egy ily tüneménnyel, egy ily nagyszerű tájjal, melynél szebbet bizonnyal se Tyrol, se Svájc nem tud felmutatni, s mi még sem ismerjük, még kevésbé méltányoljuk e szép hazát”

Gyimesek, szüreti bál
Gyimesek

Látogass el velünk egy családi gazdaságba a Gyimesekben!

A Gyimesek völgye egyetlen végtelen utca, egyetlen pántlikaként tekeredő utcasor a három ékes fűzért alkotó település: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. S a pántlika végén ott ékeskedik múltunk történelmében élő számunkra már csak álmainkban létező „régi vámház” a történelmi Magyarország „ezeréves határa”

Gyimesek
Gyimesek

Ez a tündérmesébe illő csodaszép világ első községe Gyimesfelsőlok, amely 30 km-re helyezkedik el Csíkszeredától Moldova irányába. A pogány havastól észak-keletre a Tatros forrásától a Boros-patakáig terjed.

Gyimesek

A Tatros folyó kezdetben még szerény csermelyként gyűrűzik nyugati irányban, majd egyre több erecskét fogad magába a harántvölgyekből, s miközben észak-keleti irányt vesz fel, tekintélyes patakká duzzad, majd a szorosból kilépve már Palánka (Moldova) köveit mossa. A völgybe ereszkedve először a lankás lejtőin, homokkőből felépült Sántatelekre, a keskeny medrű szerény csobogású Tatros forrásvidékére érkezünk, amely a 8-9 km-es anyaközségnek az első szórványtelepe. A Sántatelek magában foglalja a Komját patakát, a főúttól keletre nyúló, 950 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő kedves kis falurészt. A következő patak az országúttól jobbra meghúzódó Botthauspataka, a következő patakutca a főúttól jobbra, mely Rajkópataka néven került be a Helységnévtárba. A helybeliek Farkaspatakának is nevezik az egymástól szellős távolságba épült házikók völgyét.

Gyimesek

Gyimesbükk községközpont Erdélyben, Bákó-megyében. A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése.A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épületet és a mellette lévő, 17.században épült Rákóczi-vár romjait évről évre turisták ezrei keresik fel.Gyimesbükkön a Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar KirályiÁllamvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. . Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként. A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar-Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki.

Gyimesek

Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság az 1960-as években megszüntette az őrházi szolgálatokat. Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta.A település középpontjában található egy hatalmas vasútállomás, amelynek épületét Plaff Ferenc építész tervezte. Az állomásépület méreteit (102 méter hosszú és 13 méter széles) és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik. Az állomás épületének falán elhelyezték az építész, Pfaff Ferenc emlékét megörökítő, román-magyar-angol nyelvű emléktáblát is

Gyimesbükk, vasúti őrház az 1000. éves határnál.
Gyimesbükk, az ezer éves határ.

.

Látnivalók:

  • Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Később többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt.
  • Régi római katolikus temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik.
  • Új temploma az 1976-ban épült Lukásovics Magda freskói díszítik.
  • A település környékén ma is láthatók a monarchia egykori határkövei (felfelé a Rákóczi-vár után követve a hegygerincet), összesen 3 határkő látható.
  • A település vasútállomásának 30. számú (a történelmi Magyarország legkeletibb) vasúti őrháza, a Rákóczi-vár tövében.
  • Antalné Tankó Mária néprajzkutató által létrehozott gyimesi csángó tájház

A Gyimesek térképen

 

Neked jár az Erdély magazin?

A legjobb helyeket Erdélyben itt találod a térképünkön:

Ha teszett a cikk oszd meg!

Kommentek (0)

Szólj hozzá te is!

Ahhoz, hogy hozzá tudj szólni, kérjük jelentkezz be!

Erdélyi Túrák Magazin
Erdélyi túrák magazin Előfizetek